Ami szemtanúk nélkül történik, az olyan, mintha meg sem történt volna.
Az egyedüllét nem azonos a magánnyal.
A múltat nem lehet kiradírozni. El lehet rejteni, szép simára csiszolni, fényezni, de az ember akkor is tudja, hogy mi van a felszín alatt.
Minden befejezettet megcsodálunk, minden leendőt lebecsülünk.
Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.
Azt mondják: hol szorít a cipő, nem tudja más, csak a viselő.
Aki haragszik, az más vétkéért önmagát bünteti.
Hihetetlen, hogy a vágynál a szépségnek milyen nagy hitelkerete van!