Barátok… azok, akik táplálják egymás reményeit. Nekik egyformán kedves a másik álma.
Sosztán!
Senki sem szenvedhet vereséget, amíg nem adja fel – saját lelkében.
Az olyan ház, amely belülről repedezik, előbb-utóbb összedől.
Vannak olyan csaták, amik elvesztek, még mielőtt elkezdődtek volna.
Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll.
A barátság szent szenvedélye oly forró, oly állhatatos, oly hűséges és oly kitartó természetű, hogy egy életen át elkíséri az embert, ha nem kérnek tőle pénzt kölcsön.