Vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni. Amiket csak önmagával intézhet el minden ember.
Ha Isten meg akar bolondítani valakit, teljesíti minden vágyát.
Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?
De fájdalom nélkül örömben sem lehet részed.
Vannak pillanatok, amikor bele kell törődnünk a sorsunkba, és hagynunk kell, hogy a dolgok tovább folyjanak a saját medrükben.
A szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, s ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múltat.
Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.
Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát.