A házasság olyan, mint a koszt: aki kocsmai koszton van, házi kosztra kívánkozik, aki házi koszton van, annak a kocsmai után fut a nyála.
A hiány csak rajongóbbá teszi a szívet.
Sehol nem akarok lakni. Gyűlölöm a lehorgonyzott hajókat és a kikötőket. Én a tengerre akarok kifutni. (…) Az életre akarok rátalálni.
Nagy bűn, ha valaki nem tudja észrevenni saját boldogságát.
Lehet-e tragikus egy szamár? – Amiért elpusztul terhe alatt, melyet sem hordani, sem ledobni nem képes?
A kényszerűség jó tanító.
Aki a múltat tagadja, az életet tagadja, s aki a múltat átírja, a jövőt lopja meg.