Örökké a tiéd,
örökké az enyém,
örökké a miénk.
Nem a gyémánt szép, hanem a fény, amit tükröz. – Viszont: a tükörtől függ, mennyire szép valami.
Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág – aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás.
Ha ötven millióan hisznek is valami ostobaságban, attól az még ostobaság.
Minden szempár mögött egy ismeretlen emberi múlt rejtőzik.
Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egészen pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani.