A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.
Amíg az ember el nem veszti embertársai becsülését, nem is képzeli, milyen teher volt a nyakán.
A gyerekekkel töltött idő nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés.
Semmiféle megbánás nem teheti jóvá az elmulasztott lehetőségeket.
Az ember borzasztóan megjárhatja, ha elárulja az érzelmeit, vagy azt, amit tud.
Az erőfeszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha az ember semmiképp sem adja fel.
Boldogságunk nem csekély részben önmagunktól függ, s boldogtalanságunkat többször okozzák önhibáink, mint mások gonoszsága.