Az intelligens ember majdnem mindent nevetségesnek talál, az érzékeny ember szinte semmit.
A hit a gyengeségben megerősít, a szegénységben meggazdagít, a halálban pedig megelevenít.
Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.
El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.
Sokszor a legnagyobb kilátástalanságok is jóra fordulnak, csak meg kell várni az időt, amíg a dolgok maguktól rendeződnek.
Az emberek könnyebben bocsátanak meg annak, aki téved, mint annak, akinek igaza van.