Ki ismerhet meg jól egy másik embert? vagy az életét? (…) Minden életrajz hamis.
Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
Ha élünk, akkor vágyunk. És aszerint ítéljük az életet jónak vagy rossznak, hogy vágyunkat édesnek vagy keserűnek hisszük.
A városban élve elfelejtjük, milyen fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.
Mi a fenének tépelődöm itt, ebben a tökéletlen világban? Olyan vagyok, akár a vadon élő csimpánz, amit kényszerrel fogtak be és dugtak ketrecbe az állatkertben.
Balsors ha sújt rád, lelki nyugalmadat őrizd, s ne szédülj meg, ha szerencse ér.
Szedj fel néhány eldobott szemetet valamely közterületen.
Az az igazság, hogy az emberek nem igazán képesek összetört szívvel működni.