A szeretetben megvalósul az a paradoxon, hogy két élőlény eggyé válik, és mégis megmarad kettőnek.

Újból föl kell tennünk magunknak a kérdést: mire vagyunk képesek?

Ha nincs erőd égni, fényt sugározni, legalább ne álld el mások elől!

A hallgatás mint büntetés hatásosabb, mint egy pofon vagy a szidalmazó szavak özöne.

Nincs annál nagyobb szégyen, mint korábbi meghitt barátunkkal háborúskodni.

Amit véletlennek neveznek, az jutalom, vagy büntetés – kinek-kinek a pillanat törvénye szerint.

Annyi ereje még váltig marad mindenkinek, hogy végrehajtsa azt, amiről meg van győződve.

Az érzékiség gyakran elsieti a szerelem növesztését, úgyhogy a gyökér gyenge marad, s könnyen kitéphető.

A sors sohasem egyenes vonalban, hanem cikcakkban szövődik. Eltér, visszatér, meglódul, megtorpan – már úgy néz ki, hogy az egészből nem lesz semmi, amikor hirtelen mégis megvalósul valami.