Ha valóban megszeretlek, s te megszeretsz engem: egyikünk sem lesz többé az, aki volt.
Mindenki természet szerint ahhoz vonzódik, aki hasonló hozzá.
Az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.
Átrohanjuk az életünket, boldogságot keresve, kutatva, mintha lenne valami ilyen a Sors könyvében, hogy boldognak kell lennünk.
Azt hiszem, az agyam sosem fog jól működni. De legalább szép vagyok.
És beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.