Aki nem a saját életét éli, az nem magának, hanem a világnak él.
A sok bűvös dolog közül ez az egyik: nézni, ahogy alszik szerelmesünk – tekintetétől és öntudatától szabadon egy édes pillanatra a szívét ölelhetjük; mikor ennyire tehetetlen, bármennyire esztelen az érzés, éppolyan, amilyennek elképzeltük: színtiszta férfi és gyöngéd gyermek.
A zsenialitás alig több, mint képesség arra, hogy ne a megszokott módon nézzünk a dolgokra.
Magányos lehet az ember, ha csak az üres, sötét ház várja, hogy üdvözölje.
Aki a szerelemben óvatos, lehet, hogy sohasem lesz igazán boldog.