Gyakran a legjobb barátaink buktatnak el bennünket.
Nem pára volt ez a szerelem, amelyet a napfény szétoszlat; nem is homokba rajzolt képmás, amelyet elmos az eső. Márványkőbe vésett név volt ez, amely csak a márvánnyal együtt enyészik el.
Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.
Teljesen mindegy, ki ellen kell versenyezni, a cél az, hogy gyorsabbak legyünk.
Minden éjjel úgy aludtam el, hogy apám keze nyugodott a hátamon. Na, ilyenek az apák.
Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.
Kacagj nagyokat!