Néha rájön az ember, hogy bekötött szemmel megy át a saját életén, és megpróbálja eltagadni, hogy maga kötötte szorosra a csomót a vakká tévő kendőn.
Megtiltottam magamnak az emlékezést, és rettegtem a felejtéstől: mintha borotva élén táncolnék.
Vendégségben dicsérd meg az ételt!
Gondosan válogasd meg a barátaidat. Sosem tudhatod, mifélékkel hoz össze a sors. (…) Külsőre hófehér angyalok, de lelkükben, akár a ragadozó farkasok.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
Te sem védekezhetsz azzal, hogy senkit sem bántottál, azzal is bűnt követsz el, ha nem védsz meg valakit.
a hétvégégért.