Vannak dolgok, amikről azt gondolom, hogy jobb jó mélyre elásni őket az agyunkban, semmint hogy másokkal megosszuk őket.
Irigylésre méltó, aki képes megbocsátani, és valóban megfeledkezni egy sérelemről.
Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.
Aki a kisebb ígéreteket megszegi, az a nagyobbakat is meg fogja szegni.
Szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.
Nem minden szó mondható ki, az egyik magunk miatt, a másik kíméletből.