Miért is viseljük ilyen megadással ezt a végtelen szadizmust, ami sorsnak becézi magát?
Amikor az égalattiban mindenki felismeri a szépről, hogy szép, akkor megjelenik a rút is. Amikor mindenki felismeri a jóról, hogy jó, akkor megjelenik a rossz is.
Nem lehet egészségügyi következmények nélkül napról napra másnak mutatkozni, mint ahogy érzünk, fáradozni azért, amit nem szeretünk, örülni annak, ami bajt hoz ránk.
A barátság a találkozásokból táplálkozik, és meghal, ha megfosztják tőlük.
Az ember azt szereti, amit lehet, ahogyan lehet, és azzal, amije van.
Az az ember, aki miatt ilyen szomorúság tükröződik a szemedben, vagy mindent megér, vagy egy ócska petákot sem.
