Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni – és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.
Nincs szentebb kötelék a bajtársi hűségnél. (…) Lélek és nem vér szerinti rokonságot kötni csak az ember képes.
Nem bánom, hogy a férfiak világában kell élnem, addig, amíg nő lehetek benne.
Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz.
A férfi akkor se mond igazat, amikor beszél, az asszony akkor is hazudik, ha hallgat.
A szerelem nyelve nem a beszéd. A szerelmespárnak a csend a tökéletes érintkezés. Szavak nélkül is jól megértik egymást.
Aki csak a jövőről gondoskodik, nem olyan gondos, mint az, aki csak a pillanatról gondoskodik, mert a pillanatra sosincs gondja, csupán annak időtartamára.
Oly csúnya a halál… és az a rettenetes, hogy a többi ember élve marad.