A magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar.
Ha jól megnézzük, minden filozófia ennyi: ködös beszédbe göngyölt emberi értelem.
Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek, amelybe tartoznak.
Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág – aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás.
A valódi emlékek gyakran hihetetlenek, a csalfa emlékek viszont néha annyira meggyőzőek, hogy képesek helyettesíteni a valóságot.
Az orchidea nem veszíti el illatát, csak mert senki sem szagolja, a csónak nem süllyed el, csak mert senki sem ül benne. A bölcs nem hagyja el az Utat, csak mert senki sem ismeri azt.