Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.

A megbocsátás csak akkor működik, ha elfogadjuk.

Nem elég meghallgatni a férfit, reflektálni is kell a gondolataira; nem elég a rendelkezésére állni, helyettesíteni is kell az összes többi, elérhetetlen nőt – azokat a nőket, akiket, ha ideje és lehetősége engedné, szintén meg akarna szerezni magának. Azt a nőt kell alakítani, akit minden férfi a magáénak szeretne, de csak egyvalaki kaphat meg.

Ha az asszony féltette az urát, megleste hova vizel az ura, utánna annak a közepébe leszúrt egy gombostűt. Ezután bátran ereszthette bárhová, mert nem volt ereje se kedve senkihez és semmihez. Ezt csak akkor lehetett feloldani, ha a férfi a felesége mellé feküdt, aki előtte beszúrta a tűt az ágyba.

Mindig nehéz elengedni azt, amit szeretnénk megtartani.

Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.