A tudatlanság hitetlenné teheti az embert, a tudás soha.

Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a „belátásból” fakadó tudás az igazi.

Sokszor nem az idegenek veszélyeztetnek bennünket, hanem azok tudnak legtöbbet ártani, akiket szeretünk.

Aki egyszer nagy szerelemmel szeretett valakit, élete végéig boldog is, boldogtalan is attól, hogy kigyógyult belőle.

A sötétben bármit el tudunk képzelni, de általában csak a fantomjainkat képzeljük el.

Az a képesség, hogy valamit el tudunk végezni, értéket képvisel. Az, hogy a kapott eredmény jó dolog-e, vagy rossz, azon múlik, hogy azt hogyan használják fel, de maga a képesség értékes dolog.

A naplemente is olyankor a legszebb, ha szabálytalan felhők borítják az eget, mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín, amelyből az álmok és a versek születnek.

Aki a haláltól fél – nem él.