Üdvözlünk!
Felhasználónév vagy Email cím
Jelszó
Emlékezzen rám
Felhasználónév
E-mail
☰
#idézetek gondolat
Hioszi Tatiosz
Csak azt add másnak, aminek te is örülnél, ha kapnád.
Nem számít, ki vezet most, nem számít, ki vezetett eddig. Az számít, ki fog vezetni az utolsó verseny után.
A megbocsátás nem felejtést jelent (…). Azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát.
Minél képtelenebb az élet, annál kevésbé elviselhető a halál.
A hivatásos szakembert öntudatlanul is ingerli a laikus tudása.
Aggasztó magány költözött az életembe, s mégsem kívántam meg régi barátaim társaságát: sótlan diéta lett volna éhségemre.
Egy nő megérzései többet érhetnek, mint egy analitikus gondolkodó következtetései.
A tavasznak sem mondhatjuk: „Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz.” Csak azt mondhatjuk: „Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz.”
Nézd meg a napfelkeltét.
Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?
Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.
Köszi!