A jó táncost a szíve teszi, nem a betanult lépések.
Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.
Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik.
Ez a dolgod ebben a cudar világban: életben kell tartanod magadban a szeretetet, de közben tovább kell lépned, történjék bármi.
Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.
Az igazi szabadság (…) nem az elkötelezettség teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy képes vagy önállóan dönteni, és elkötelezni magad amellett, ami neked a legjobb.