Minden ember önmagát meghatározó, önmagát kialakító lény, aki saját karakterét, szellemi arculatát, egyszóval sorsát maga teremti meg.
Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom.
Mindannyian találkoztunk riválisokkal az élet különböző területein, de a legveszélyesebbek azok, akiket a barátainknak hívunk.
Sok fájdalom van az életben, ez igaz, de mennyi élet van a fájdalomban!
Megszokik az ember bármit ezen a világon.
Mindenki szeretetre vágyik (…). Mit tehetünk? Még az oktalan állat is szereti, ha megsimogatják. Kidugja pofáját az ólból: no, itt vagyok, simogass meg!
Menj el szurkolni barátaid sportversenyeire.
Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba – és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.