Az élet olyan gépezet, amelynek mozgását a pénz szabályozza.

Ha az ember elsőül önmagát tanulmányozná, rájönne, mennyire képtelen önmagán túljutni.

A bölcs lelke olyan, mint a hold fölötti világ, mindig derült.

Indulatból hozott döntéseinkkel általában jól járunk. Érzelmeink többnyire csak azt a lépést teszik meg, amelyet értelmünk már rég elhatározott, de nem mert végrehajtani.

A pénzt, amit megkeresünk, nem vihetjük a sírba, az ellustult időt viszont igen.

Szeretettel hozzáérni a másikhoz, az egy dolog. Szerelemmel hozzáérni a másikhoz, óriási különbség. És mindezt lehet látni. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is élik életük összes szerepét.

Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek.