Ha nap mint nap felidézzük és újra átéljük a múltat, önmagunkat tesszük tönkre, és biztos úton haladunk az érzelmi összeroppanás felé.
Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak.
Képtelen volt sírni – „ez a fájdalom túl nagy a könnyekhez”.
A méz is csömörletes, mihelyt túlontúl-édes.
Valahol a világban valami hihetetlen dolog csak arra vár, hogy felfedezzük.
A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.
Hallgass rádiót.
Boldog ember az, akinek olyan felesége van, aki sorsában osztozik és segít neki.