Ha életünknek megvan a „miértje”, akkor majdnem minden „hogyanját” el tudjuk viselni.
Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.
Mihelyt meglátlak, rögtön megfeledkezem minden kötelességemről, csak a szerelem él bennem! De ez a szó – szerelem – kevés is.
Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.
A szerelemben az a gyönyörűség, hogy szeretünk. Jobban boldogít minket a bennünk égő szenvedély, mint az, amelyet másban gyújtunk.
Lehet-e tragikus egy szamár? – Amiért elpusztul terhe alatt, melyet sem hordani, sem ledobni nem képes?
Elveszíteni valakit, akit szeret az ember, soha nem könnyű.
