A boldog ember túlontúl elégedett a jelennel ahhoz, hogy sokat gondoljon a jövőre.
A lehajtott főt nem csapja le a pallos.
Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak?
Az álom maga is puszta árnyék.
Bizony, követelem, mert szeretem, és mert szeretem, jogom van a szeméhez, a mosolyához, a kezéhez, az ajkához, az érintéséhez, a ruhájához, mindenhez, ami őt jelenti…, mert szeretem.
Mindig a tilosra törekszünk, és a megtagadott dolgokat kívánjuk.