Vannak emberek, akiket a legjobban szeretünk, és mások, akikkel a legszívesebben vagyunk együtt.
A szabadság magányos dolog.
Mindenkivel történik néha valami, de ha az ember megszokja a rosszat, akkor vége van az önbecsülésének.
Az ember képességei végesek, és a teljes igazságot csak megközelíthetjük, de sohasem érhetjük el.
Az a fájdalom, amit az ember a szívében érez, sokkal nagyobb tud lenni, mint bármilyen más, fizikai fájdalom.
Mi határozzuk meg a sorsunkat, a döntéseinkkel és a cselekedeteinkkel.
A világ minden nyomorúsága ebben rejlik, hogy sose érezzük azt, amit másnak okozunk.
Akármilyen zűrzavaros is valakinek az élete, ha a sorsát éli, végül rendbe rakja. Nagy szenvedés árán is.