A düh olyan, mint egy gyúlékony gáz – a legapróbb szikrától azonnal belobban, és egyetlen cifra lánggal elég.
A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog.
Semmi sem olyan hétköznapi, mint a vágy, hogy ne legyünk azok.
A barátság egyenlők között jön létre, ha nem, egyenlővé teszi a barátokat.
Mégis hogyan találhatná meg az ember, amit keres, ha nincs is meggyőződve arról, hogy egyáltalán létezik?
Az emberi életnek nincsenek titkai. Nem megoldásra váró probléma, hanem megtapasztalásra váró realitás.
Sírkövek felirata lehetne: „Elfáradt.” Talán nem az életbe fáradt bele, csak abba, hogy kapaszkodjon belé.