Az ürülék arra emlékeztet, hogy senki sem követelhet huszonnégy órás tiszteletet.
Olyan korban élünk, és ezt tudomásul kell vennünk, amelyben nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülésnek van értéke.
Örömünk szívből szívbe árad, de a fájdalom bezár önmagunkba, megfoszt embertársainktól, s elvág tőlük.
Bizony, követelem, mert szeretem, és mert szeretem, jogom van a szeméhez, a mosolyához, a kezéhez, az ajkához, az érintéséhez, a ruhájához, mindenhez, ami őt jelenti…, mert szeretem.
Az érzések… olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni.
Sajátos bátorság kell ahhoz, hogy valaki beismerje a gyávaságát.
Mivel több az ember az állatnál? Semmivel – minden csak hiúság.
Nem alszik mindenki, akinek csukva van a szeme. És nem lát minden nyitott szemű ember.
Nem a hang hiánya, hanem énünk hiánya a csend.