Néha már-már azt hiszem, nem érdemes senkivel sem összebarátkozni. Egy idő múlva úgyis elveszítünk mindenkit, és az a fájdalom ezerszer rosszabb, mint az előtte sajgó űr.
Ha az ember nem tud nevetni meg egy kicsit farsangolni, ha a dolgok rosszra fordulnak, akkor vagy már nem él, vagy szeretne meghalni.
Édes mindegy, kik vagyunk vagy mik vagyunk, valaki mindig akad, akit lenézhetünk.
A gyermekek mindig megérzik a hozzájuk tartozók nyugtalanságát, és főleg azt, ha közvetlen közelükben valami gyökeres változás készül.
Ha a világ tökéletes volna, nem lenne szükség bocsánatkérésre. De mivel ez egy tökéletlen világ, tudnunk kell bocsánatot kérni.
A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon.
Az emberi életnek nincsenek titkai. Nem megoldásra váró probléma, hanem megtapasztalásra váró realitás.