Két ember kell az igazság kimondásához: egy, aki mondja, és a másik, aki meghallgatja.
A szüleim egyszerű emberek voltak. Hittek Istenben és a padlószőnyegben.
A legkiválóbb sem képes egyedül ragyogni. Mindig tudd: az ember egyedül csak fél ember marad.
Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.
Mindig túl későn érkezünk, amikor valaki meghal. Mindig.
Mindannyian tartozunk annyival a szeretetnek, hogy megengedjük neki: olyan formában nyilvánuljon meg, amilyenben akar.
A fájdalmad bizonyítja, hogy ember vagy (…)! Ez a szenvedés tesz emberré minket.
Aki még sohasem látott ünneplőruhát, az a rongynak is örül.