Könnyebb valami meghatározott és láthatótól félni, mint olyasmitől, ami bármi lehet.
Minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: „Várni és remélni!”
Tudod, akkor veszíted el igazán az embereket, amikor elmúlik a fájdalom.
Még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.
Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek.
Annak titka, hogy az életből a lehető legnagyobb termékenységet és élvezetet hozd ki: Élj veszélyesen! Építsd a városod a Vezúv lejtőjére!
Szabad az életem, akár a madáré, de néha magányosnak tetszik.