Két hamar nem jó: hamar inni és hamar itélni.
Romániában olyan rossz a helyzet, hogy még a tél is külfőldre vándorolt…
Igazán nincs bosszantóbb dolog a világon, mint ha szidunk valakit, az meg csak hallgat hozzá.
Mindig a legtörékenyebb ág végén lóg a legédesebb gyümölcs.
Az igazi aggodalmam nem az, hogy sikertelen-e az ember, hanem az, vajon mit kezd a kudarcával.
Ha az ember odaadja valakinek a szívét, és ez a valaki meghal, akkor magával viszi a szívünket? Az ember meg itt marad, lyukkal a mellkasában, és ezt a lyukat nem tudja semmivel sem kitölteni?