A szeretet problematikája az emberiség nagy szenvedéseihez tartozik, és senkinek sem kell szégyenkeznie amiatt, hogy ő is megfizeti a maga részét.
Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél – mindennél – rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.
Tudni kell megbocsátani és felejteni.
Némi fantázia nélkül még tüzet rakni sem tanultunk volna meg.
Húszévesen az akarat uralkodik rajtunk, harmincévesen az ész, negyvenévesen pedig a megfontolás.
Ne szakíts félbe másokat!
Ha soha semmitől sem félnél, akkor vagy nagyon buta lennél, vagy bolond.