A szerelem örömei mindig arányban vannak az elvesztésüktől való félelemmel.

Azokon az utakon gondolkodom, amelyeket életünk során végigjárunk. Miközben a válaszokat keressük, gyakran ösztönösen arrafelé indulunk, ahol több a fény. Pedig néha nem ártana a sötétben keresgélnünk.

Vannak furcsa barátságok: a két barát szüntelenül marakodik, egész életükben így élnek, de elválni mégsem tudnak.

Ki tudná a halál gondolatát elviselni, ha élni öröm volna?

Nem származásunk, hanem döntéseink árulkodnak arról, kik vagyunk.

Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.

Ha egy férfi igazán elkötelezett, akkor nem számít, milyen csinos egy nő.

Nincsen olyan emlékezés, melyet az idő el ne törölne, sem olyan fájdalom, melyet a halál meg ne szüntetne.