Nem elég utolsónak lenni ahhoz, hogy egyszer elsők legyünk.
Nem az elkövetett rossz alapján ítélnek meg minket, hanem a nem elkövetett jó alapján.
Két embernek össze kell csiszolódnia, fel kell ismerniük az együttélés csapdáit, elkerülni azokat, mindenféle módon kedvezni a másiknak, figyelembe venni létezését.
Aki egy szeretőhöz köti magát, az eltöri az életet jelentő szárnyát. Azonban aki a szeretőt röptében csókolja, az az örökkévalóság napfelkeltéjében él.
Nem mindenkinek van leragasztva a szeme, egyesek önként csukják be, úgy bizony.
A modern társadalomban az emberek többsége az élet kellékeinek a megszerzésére fordítja minden energiáját. Élni már nem marad ideje.
