Az ember az egyetlen állat, amely pirulni tud – és okkal.
Napjaink Hiszekeggye már nem az öntudatos „hiszek”-kel kezdődik, sem a kételkedő „nem hiszek”-kel, hanem a tragikus „hinni akarok”-kal.
Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz.
Életünk valódi rendezője a véletlen – és ez a rendező csupa kegyetlenség, könyörület és elbűvölő kedvesség.
Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja.
Az álmokat nem lehet kényszeríteni: jönnek, ha akarnak.