A legjobb barátom! (…) Mi olyanok vagyunk, mint a hegyek; két nagy hegy, amely egymás mellett áll a hegyek régi otthonában. És még egy földrengés is kevés lenne ahhoz, hogy elválasszon minket.

Nem a ruha teszi az embert (…). A tekintélyes embernek gatyában is van tekintélye. Csak valami tekintélyt parancsoló dolgot kell véghezvinnie.

A barátok hasznosak. De ha már nincs olyasmijük, amire szükséged lehetne, rázd le őket.

Adj gáláns borravalót egy felszolgálónak.

Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.

Tudod, az életben nem csak szép dolgok vannak, látod, a csapat sem mindig nyer, hanem előfordul, hogy néha kikap. Tehát az öröm és a fájdalom sokszor együtt jár, és mindkettővel tudni kell jól bánni.

Ha életünknek megvan a „miértje”, akkor majdnem minden „hogyanját” el tudjuk viselni.

Nem akarok tetszeni senkinek!