Bármilyen környezetben is vagyunk, hozzászokunk.
A szegény ember nem is él, csak van.
Ha valaki megérti, hogy mi az oka haragjának, gyűlöletének, képessé válik arra, hogy megváltoztassa, vagy ha kell, szabadjára engedje ezeket az érzéseit.
Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban.
Érdekes világ ez, megvetik, gyűlölik a büszke embert, mégis arra vágynak, hogy valamire büszkék legyenek. (…) Csak a nemakarás elől apad el az idő.
Túl nagy egóval egy nő alkalmatlan arra, hogy otthont teremtsen – és egy férfi alkalmatlan rá, hogy hazataláljon benne.
Nem tudhatod, milyen az élet, amíg nem éltél.
Nem tudsz megijeszteni a halállal, mert minden, amitől félni lehet, az életben történik velünk.