Azokban a pillanatokban, amikor minden hasztalan, szeretni akkor is tudunk, anélkül, hogy viszonzást, változást, köszönetet várnánk.
A múltat nem lehet jóvátenni, akármit is gondol utólag az ember.
A szerelem egyenlet két ismeretlennel.
Sokkal nehezebb meghalni, mint ahogy hiszik.
Az ember alkalmazkodik – lényegében mindenhez. Hozzászokik. Nincs jó vagy rossz, állapotok vannak. A hozzáálláson múlik, jónak vagy rossznak ítéled-e a helyzetet.
Aki tudatosan nyugszik abban, amit megértett és igaznak talált, ténylegesen meditál. Ahogy tudatunk ily módon megtisztul, és erőre kap, egyszerűen jobb emberré válunk.