Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.
A kislányok nem olyanok, mint a plüssök, rajtuk nem lehet befoltozni a szakadásokat, amiket okozunk nekik.
Mindenki hisz benne, hogy az erőfeszítéseiért elnyeri jutalmát, és hogy egyszer majd megérti mindazt, ami útközben történt.
Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)
A kacsák csendben rakják le a tojásaikat, a tyúkok kotkodácsolnak, mint az eszeveszett. És mi a következmény? Az egész világ tyúktojást eszik.
A járatlan utakkal az a helyzet, hogy többnyire jó okkal járatlanok.
Amit a szem nem lát, amiről az elme nem tud, az nincs.