Valaki azt kérdezhetné, miért vágyik az ember (…) fejlődésre. Aki fölteszi ezt a kérdést, talán nem tud eleget az örömről.
A tudatlanság és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe.
A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem, ha neki tárjuk fel az övéit.
Az emberi természet már csak ilyen: úgy csűri-csavarja az igazságot, ahogy neki tetszik.
Egyetlen nézeteltérés sem éri meg az idegeskedést.
Ha azt olvasnám, amit a többi ember, gondolkodni is csak úgy tudnék, mint ők.