Minden sorsdöntő dolog a „csakazértis”-ből jön létre.
Tudod, hogy soha nem hagylak el. Nem a fa hagyja el a virágot, hanem a virág válik le a fáról.
A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk.
Minél jobban szeretünk egy emléket, annál erősebbé és különösebbé válik.
Egy olyan világban, ahol a halál vadászik rád, csak gyors döntésekre van idő.
Amikor kergeted a dolgokat, azok elszaladnak. (…) Ha kétségbeesetten akarsz valamit, akkor semmi sem sikerül!
Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet. Együttérzés nem létezik szeretet nélkül.