A franciák azt mondják, hogy „elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.
Csak a nagy emberek kiváltsága az, hogy nagy hibáik legyenek.
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.
Ha megpróbálod elfojtani az érzelmeidet, újra feltörnek majd, és kísérteni fognak.
A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet.
Ott voltam, majdnem egy karnyújtásnyira, és mégis ezer mérföldre tőle.
A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.