Jó és rossz tulajdonságainkkal együtt születünk, de rajtunk múlik, melyiket érvényesítjük az életben.
Ha igazán szeretünk, akkor is hűségesek maradunk, amikor nehéz szeretni.
Az őszinteség néha nagyon tud fájni – de a fájdalom a fejlődés velejárója.
A bátorság nem más, mint imádkozó félelem.
Vannak olyan erők a világon, amiket jobb nem bolygatni. Az egyik közülük egyértelműen a sors.
Meg akartam fogni a kezét, de tudtam, hogy mindkettőnknek túl friss még a seb, és hogy egy ilyen mozdulat egyszerre volna túl kevés és nagyon sok.
Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?