
Élsz, mert élsz, gyermekem, és nincs tovább. A halállal nem komázik az ember.
A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai.
Amit véletlennek neveznek, az jutalom, vagy büntetés – kinek-kinek a pillanat törvénye szerint.
Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.
Minden eszmerendszer szépen felépített átverés, ha logikusan közelítjük meg.
Talán ez a sok új dolog. Az új cipő mindig szorít. Az életben is így van: a sors időnként beletaszít az ismeretlenbe – akár akarjuk, akár nem.
Az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.
Egy nőnek szüksége van arra, hogy valakinek szüksége legyen rá.