Üdvözlünk!
Felhasználónév vagy Email cím
Jelszó
Emlékezzen rám
Felhasználónév
E-mail
☰
#közmondásod
Norman Imre
Karcsu mint a retek.
Azért, amikor egy régi fotón felismerjük fiatalkori önmagunkat.
Ments meg, Uram, a barátainktól, az ellenségeinkkel majd magunk is elbánunk.
Beszélünk hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.
Az alkotás öröméért, amikor valamit kézzel készítünk.
Ez a fájdalom lesz neki a legszörnyűbb: mert nincs nagyobb kín annál, mint ha az ember bosszút akar állni és nem tud bosszút állni.
A remény virág, amely csak akkor bújik elő és növekszik, ha öntözik.
Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük.
Ne nyúlj más ételéhez.
El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.
Mindazt, amit másoknak adsz, önmagadnak adod.
Köszi!