Nem biz­tos, hogy az fej­lő­dés, ha minden­áron elő­re­ tö­rünk.

Ha elhagy bennünket a józan ész, olyasmikre is képesek lehetünk, amiket más körülmények között el sem tudunk képzelni magunkról.

Nincs szörnyűbb erőszak az emberi természet ellen, nincs kegyetlenebb büntetés, mint ha megtiltjuk a bűnösnek – bármit követett is el – hogy arcát elrejtse szégyenében.

Az emberi fajnak egyetlen igazán hatásos fegyvere van, és ez a nevetés.

Az álom volt. Ez a valóság. Akik nem tudnak különbséget tenni a kettő között, azokat puhára bélelt falú szobákba helyezik, ahol halk szavú, arcukra fagyott mosolyú ápolónők törődnek velük.

Akinek elég bátorsága és türelme van ahhoz, hogy egész életében a sötétségbe nézzen, elsőként fogja meglátni benne a fény felvillanását.

Az ember kössön több barátságot a való életben, mint a világhálón.

Nem mi birtokoljuk a földet: a föld birtokol minket.