Mindenki szenved, amíg az élet kaotikus sodrában úszik.
A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.
A szívnek több szobája van, mint egy kuplerájnak.
Néha annyira ragaszkodunk az életmódunkhoz, hogy visszautasítunk egy nagy lehetőséget, mert nem tudjuk, miként éljünk vele.
Az egyik ember nem több a másiknál, ha a másiknál többet nem cselekszik!
A derű az élők halhatatlansága.
Nem, nem igaz, egy szerelemnek soha nincsen teljesen vége… Gyűlölnöm kellene őt, de lenyűgözve tart a fájdalom, amelyet okozott nekem.
Az életnek egy-kettőre vége, és utána már semmit sem kapunk, akár vidámak voltunk, akár szomorúak.