Ahol az igazság is töpreng a maga igazán, ott az ábránd még nagyon sokáig ábránd marad.
Előfordul, hogy azt kívánom, bárcsak vissza tudnék menni az időben, és semmissé tudnám tenni a szomorúságot; de úgy érzem, ha ezt tenném, akkor az örömöt is elkergetném.
Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.
Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.
Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.