Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt.
Nem vagyok felelős azért, hogy megfeleljek mások várakozásainak, nem vagyok felelős azért, hogy olyan legyek, amilyennek mások hisznek – az ő hibájuk, nem az enyém!
Nincsen harang, aminek a nyelve csak az egyik oldalra leng ki. Kis öröm, kis bánat, nagy öröm, nagy szomorúság mindig együtt jár.
Mi közöm ehhez az egész felhajtáshoz, ami momentán az életem?
Eszembe jutott a mondás, hogy két ember társaság, de három már tömeg, bár az én esetemben ez nem volt egészen igaz, mert nekem már a kettő is sok volt.
Biztonságosabban jársz a saját sötétségedben, mint más világosságában.